2005. ÉVI BESZÁMOLÓK

Látogatás a Blum pincébe - Villánykövesd

2005. november 19-én a villánykövesdi BLUM PINCÉ-be látogatott a Baranyai Camping Club. A Blum pince régóta kedvelt helye a csapatunknak, bár utoljára 2002-ben voltunk, többet nem követjük el azt a hibát, hogy akár egy évet is kihagyjunk.
Bérelt autóbusszal utaztunk, hogy mindenki át tudja magát adni a borkóstolás örömeinek. A busz 16,00 órakor indult a belvárosból, útközben meg-megállva, hogy felvegye az utasokat. Háromnegyed órás utazás után megérkeztünk, ahol már vártak ránk a háziak, kiegészülve zenésszel és Lőrinccel a vincellérrel, aki fergeteges hangulatot teremtett, ami egész estén át kitartott.
Erzsébet nap lévén megköszöntöttük Omacht Erzsikét, aki egy zöldségekből összeállított lassan hervadó csokrot kapott. Virág helyett, cseresznyepaprika kelbimbó, különböző paprikák, fokhagyma, retek, hagyma kandikált ki a csokorból, amit Karádi Irénke, a borút szervezője, készített saját kezűleg.
Rövid köszöntő után nekiláttunk a zenés vacsorának. Az asztalon két féle bor, a fehér Rizlingszilváni és a vörös Oportót kínálta magát. Persze volt üdítő és ásványvíz is, de mégiscsak bortúrára mentünk. J A hidegtálon mindenféle finomság szemezett velünk: sajt, szalonna, sonka, stifolder, kolbász, disznósajt, házi szalámi. Mellette majonézes krumplisaláta, kőrözött, paprika, paradicsom és természetesen az elmaradhatatlan lila hagyma kellette magát. Jól belaktunk, szusszanni is alig tudtunk, de azért a szíves invitálásra lementünk a pincébe.
Lőrinc kalauzolt bennünket a borok világában. Versendi Rizlingszilvánit, Rosé Cuvéet, Kékoportót, Kékfrankost, Cabernet Sauvignont, Cabernet Sauvignont Barriquet kóstoltunk, miközben hallgattuk a borok történetét. Az egyébként is emelkedett hangulatot Lőrinc időnként nótázással, viccek mesélésével fűszerezte meg. A hölgyek idén sem nem úszták meg az ilyenkor szokásos pertu ivását, és az ehhez szorosan hozzátartozó borízű puszikat.
Borvásárlásra is nyílt lehetőség, palackos és folyóbort egyaránt vehettünk, többen a Blum pincében szerezték be a karácsonyi menühöz az italt.
Miután visszamentünk az étterembe Lőrinc elővette a szerszámját. Na nem kell semmi rosszra gondolni!! A szerszámmal, amit ördögdobnak hívnak, a zenész munkáját segítette. Aki már volt velünk bortúrán, az ismeri, aki pedig nem, az megszemlélheti a honlap galéria menüpontjában. Az ördögdob egy rugós bot, amin duda, ördögfej, cintányérok, dobok, csengők és ki tudja még mi minden van. Csak játszani kell tudni rajta. Nem is hagytuk ki, Irénke is és Kálmán Józsi is megmutatta mit tud. Közben azért történt egy s más. Mivel Lőrinc a művészetekben is “otthon van”, tárlatvezetést tartott, beavatott bennünket a titokba és elmesélte a tulajdonos által megrendelt festmény történetét. A zene, Lőrinc és persze mi is megtettük a magunkét. Fergeteges táncra perdültünk, ropta, aki csak bírta.
Az idő elszaladt, alig akartuk elhinni, hogy itt a vége, menni kell. A buszon jókedvű nótázással töltöttük az időt, vidám hangulatban érkeztünk vissza Pécsre. Aki idén kihagyta, jövőre pótolhatja. 

Nyakáné, Ildikó

Két hét Görögországban - Paralia, 2005. Szeptember 23 - Október 9.

A BCC szervezésében görögországi tengerparti nyaraláson vettünk részt szeptember 23 - október 9 között.
Neoplán luxus autóbusszal indultunk 12.30 -kor a várakozással tele hosszú autóbuszútnak, amit 3 órai utazás után mindig 20-30 perces pihenő szakított meg egy kulturált parkolóban, ahol ügyes-bajos dolgainkat elvégezhettük. A busz nagyon kényelmes volt, két gépkocsivezető felváltva vezetett, kellemes zene szólt, amikor pedig besötétedett filmeket vetítettek. 
Nagy meglepetésünkre és örömünkre az út sokkal rövidebb volt, mint azt a programban jelezték. 24-én reggel 5 órakor már megérkeztünk az ígért kora délután helyett. Paraliában a NIKI apartmanban szállásoltak el bennünket, mindenki az I. emeleten kapott kényelmes két ágyas szobát. AZ apartman a tengerparttól, 300 méterre volt. Igaz egy kis kellemetlenség is volt, mert csak 12 órakor tudtuk elfoglalni a szobáinkat, de addig felfedezőútra indultunk.
Az idő csodálatos volt egész 2 hét alatt. Szinte hihetetlenül melegen sütött a nap és a tenger is kellemes volt. Nagyon sok fakultatív programban lehetett részt venni, amit a clubtagok ki is használtak, mivel a két hétbe a kirándulás és a pihenés is belefért.
Szeptember 25-én, vasárnap grillpartyt rendeztünk; a menü grillezett hal, finom görögsaláta, ouzo, bor, üdítő. Utána ismerkedési estet tartottunk, ami nagyon jó hangulatban zajlott. Megtanítottak bennünket a görög nemzeti táncra a szirtakira. Mi meg őket a csárdásra. Mindenki jól érezte magát, éjfélig szórakoztunk.
Szeptember 26-án, hétfőn este elvittek bennünket Paralaiától 35 km-re a KASTEL TAVERNÁ-ba folklór estre. Ez egy kétszintes várszerű épület volt tele pálmákkal, virágokkal, színes megvilágítással. Önkiszolgálással jutottunk a svédasztalos vacsorához. Rengeteg saláta, többféle hús, gyümölcs, üdítő, bor bármennyi. A hivatásos táncosok óriási hangulatot varázsoltak, dagadtra tapsoltuk a tenyerünket. A műsor közben a közönséget is megtanították a szirtakira. Körülbelül 1 000 vendég volt ezen az esten. Éjfélkor indult vissza a buszunk, kitűnő volt a hangulat.
Szeptember 28-án, szerdán ellátogattunk KATERINI-be, ami a tartomány fővárosa. Gyönyörű, parkos, szökőkutas részei vannak. A sétáló utca tele üzletekkel, tavernákkal.
Volt kirándulás az Olymposhoz is, amelyen a clubtagok nagy része részt vett. Elragadtatva mesélték, hogy látták ZEUSZ fürdőkádját, ami egy tengerszem és az időjárás alakított ki.
Szeptember 29-én, csütörtökön kirándulás volt a METEORÁK-hoz, ami felejthetetlen élményt nyújtott. Ezt sem lemesélni, sem leírni, sem fotózni nem lehet, ezt látni kell!! 600 méter magasságban egy csupasz sziklán álló kolostort látogattunk meg, melynek ma is csodálatos épségben megmaradt ikonjait egy szerzetes 20 éven át festette. Meglátogattunk egy ikonfestő műhelyt, ahol elmagyarázták, hogy mivel csak természetes anyagokat használnak, így soha nem vesztik el gyönyörű színüket.
Szeptember 30-án, pénteken reggel korán indultunk SKIATOS-ba. 2,5 órai buszozás után elérkeztünk egy szép kikötőbe, ahol felszálltunk az ELISABET nevezetű háromszintes sétahajóra. Gyönyörű napsütés, delfinek hada kísérte 2 órás hajókázásunkat. Rengeteg kiránduló volt, mindenki vidám volt. A kapitánnyal 1 pusziért fényképet lehetett készíteni. A második órában megjelent a kapitány a fedélzeten és az egész közönséget megtáncoltatta. Óriási hangulatot csinált. Aki jól táncolt METAXÁ-t kapott egy nagy üvegből, amin egy csap volt. Kikötötttünk SKIATOS-ban, ami szintén csodálatos város. 2,5 óra szabadprogram keretében gyönyörködtünk a hófehér-piros tetős kisházakban, a jellegzetes kék-fehér kicsi házacskákban, sikátoros utcákban. 1,5 órai hajókázás után egy szép védett öbölben 1,5 órát fürödtünk, vissza kirándultunk, ha lehet még jobb hangulatban. Hazafelé is a kapitány táncoltatta meg az egész hajó népét.
Október 2-án, vasárnap félve de nagy várakozással 24,00 órakor (!!), indultunk ATHÉN-ba. Reggel 7,00 órakor értünka PIREUSZI kikötőbe, ami Görögország legnagyobb kikötője. Itt már javában zajlott az élet. Óriási komphajókat tengerjárókat láttunk. Utána elindultunk az AKROPOLISZ-hoz. A látványt meg sem próbálom leírni. Lábunk alatt feküdt körben az 5 milliós ATHÉN, míg mi az i.sz.e. épült város megmaradt romjai között sétáltunk, csodáltuk a görög kultúra csodálatos alkotását. Az óvároson keresztül sétáltunk a parlament elé, ahol zenés őrségváltást néztünk meg. A katonák díszruhája 16kg nyom, a fehér rakott szoknyájukban 400 rakás van, a 400 éves török uralom emlékére. Megnéztük az Olimpiai márványstadiont, és egy spártai harcosoknak állított emlékművet. Ez a program 22 órát tartott, 900 km-t buszoztunk, de nagyon megbántuk volna, ha nem megyünk el.
Mivel az első hét ilyen sűrű programokkal telt el, a második hát csak a pihenésé volt. Az idő továbbra is csodálatos volt, már olyan barnák voltunk, hogy szinte bújtunk a nap elől. Esténként megkóstoltuk a görög ételeket, mert rengeteg a taverna, melyekben magyar étlap is van. Mivel már jól kipihentük magunkat a héten, utolsó előtti nap vállaltunk még egy kirándulást THESZALONIKI-be, mely PARALIÁ-tól 78 km-re van, az ország második legnagyobb városa 1 millió lakossal. Sok nevezetességet megnéztünk: Rotunda, Diadalív, Fehértorony. Gyönyörű hatalmas park a tengerparton, benne Nagy Sándor szobra. Kilométereken át tengerparti sétány.
Este megtartottuk a búcsúestet, ahol elköszöntünk az apartman tulajdonosától, Taszosztól, aki végig nagy vendégszeretettel kezelt bennünket.
Gyönyörű, tartalmas nyaralásban volt részünk, amire nagyon sokáig emlékezni fogunk, és még talán később tudjuk csak igazán feldolgozni, hogy hol is jártunk, milyen csodákat láttunk. Bíztatok mindenkit, hogy menjen el, de minden programon vegyen részt, mert amit látni fog, abból sokáig töltekezhet. 

Kanizsai Jánosné, Marika

Utótalálkozó - Szulok, 2005. Szeptember 16-18.

20 egység vett részt a szeptember harmadik hétvégéjén megrendezett utótalálkozón. A találkozót a nagy kajálások és nagy fürdések jellemezték. Több klubtagunk meglátogatta a közeli horvátországi Viroviticát, elemózsiát vásárolt, így aztán hamísítatlan horvát vacsorában volt részünk: csevapcsicsa, apróra vágott nyers lilahagyma, hagymás babsaláta, és a hozzávaló különleges paprikakrém, az ajvar. A darált fűszeres húst roston sütöttük, az illatáról nem kell külön beszélnem. Szállt, terjengett a levegőben, próbára téve a türelmünket, amikor is végre nekiállhattunk a korai vacsorának.
Szeptember a szarvasbőgés ideje. A kemping kedvező elhelyezkedése folytán idén is különleges élményben volt részünk. Este kilenc óra körül hangolni kezdek a bikák, és mi lélegzetvisszafojtva hallgattuk a bikák harci üzeneteit.
Szombaton kora reggel a Buzády család felkerekedett és elment bevásárolni az össznépi szombati ebédhez. A feladat nem volt kicsi, hiszen 50 főre kellett megvenni a hozzávalókat: 25 kg paprika, 10 kg paradicsom, 15 kg hagyma, 5 kg főző kolbász, 1,5 kg szalonna és 50 tojás volt a tét. Hát persze, hogy lecsó... 11 óra körül kezdtük el a műveletet. Szorgos kezek vágták a hagymát, paprikát és a többit. Jókedvűen karikáztuk az alapanyagokat, közben nagyokat nevettünk. Jó érzés volt, hogy nem egy-két ember feladata volt az ebédkészítés, hanem szinte minden család képviseltette magát, a 'pucoló asztalánál'. És mindezt önként!! A legnagyobb feladat a megfelelő nagyságú tálak összeszedése volt, mindenki hozta, amije volt, de a tálak csak teltek, és teltek... Így aztán nem csoda, hogy öt bogrács kellett a főzéshez, három ember, aki keverte, és tucatnyi statiszta, aki drukkolt. Az öt bogrács között volt egy különlegesen értékes is, egy kisebb rézbogrács. Ebben főtt a csípős lecsó. Arra gondoltunk, aki csípősen szereti, az ebből a bográcsból 'ízesítheti' a tányérján lévő lecsót. Elmondhatjuk, hogy ebből egy csepp sem maradt. Az ebédet - biztos, ami biztos alapon - a kempingben lévő étterem fedett terasza alatt fogyasztottuk el. A lecsó nemcsak finomnak bizonyult, hanem rengetegnek is. Bőven maradt, pedig annyit ettünk, hogy legtöbbünk még vacsorázni sem tudott. A sok ételtől el is lustultunk, ezért inkább fogalmazzunk úgy, hogy rugalmasak vagyunk, mert elmaradt a meghirdetett játék. Most aztán mindenki még egy darabig cipelheti magával az utálatos dolgait a lakókocsijában, csak tavasszal tud megszabadulni tőle.
Az idő pénteken és szombaton jó volt, sütött a nap, viszonylag kellemes volt a hőmérséklet. Nem így vasárnap, amikor is szakadt, ömlött, zuhogott az eső. A medencékben a víz jó meleg volt, pénteken és szombaton inkább a hűvösebb vízzel töltött medencében üldögéltünk, vasárnap viszont jól esett a forró víz. Jókat beszélgettünk, nevetgéltünk.
Vasárnap pedig pakolás. Minden kempingező rémálma volt. Esőben, hűvösben, szélben, vizesen, ... Brrrr... Szerintem azért újra elmennénk, ...

Nyakáné, Ildikó

Galamboki találkozó - Galambok, 2005. Szeptember 9-11.

Szeptember második hétvégéjén Galambokon voltunk a Zalakarosi Castrum Termálfürdő, Panzió és Campingben. A találkozónkon 16 egység vett részt. Péntek éjjel és szombat reggel esett az eső, egyébként az időjárás igazi vénasszonyok nyarának felelt meg. A találkozó kényelmes, nyugodt hangulatú légkörben zajlott, lustán süttettük magunkat a szeptemberi nappal. Sokat beszélgettünk a múltról, jelenről, jövőről, fürödtünk a medencékben. Voltak, akik igénybe vették a kedvezményes gyógymasszázst, voltak, akik szaunáztak. A szauna térítési díja igen kedvezőnek mondható, hiszen 500 Ft/fő, de ez egész napra érvényes, annyiszor veheti igénybe az egyén a szaunát, ahányszor csak akarja.
Szombaton a Varga Feri kiváló tyúkhúslevest főzött bográcsban. Igaz valami hibrid lehetett, hiszen 11 lába volt, egynél jóval több zúzája, hogy a többiről ne is beszéljünk. Egy kempingesnek semmi sem akadály, a finom főtt húshoz a Markó Marika ízletes hagymamártást készített, kész lakoma volt, mind a tíz ujjunkat megnyaltuk utána.
Ezen a hétvégén Zalakaroson 'Szüreti mulatságok' címmel rendezvénysorozat volt. Elhatároztuk, hogy péntek este bemegyünk a faluba, de a kényelem/lustaság erősebb volt, így üldögéltünk tovább. Nem így vasi barátaink, akik gyalog elsétáltak. Őket megdicsértük, és megígértük nekik, hogy a honlapunkon mindenképpen szerepelni fog ez a hőstett. J Szombaton este mi is felkerekedtünk, na nem gyalog, hanem csak kényelmesen, autókkal, és ellátogattunk a rendezvényre. A Gyógyfürdő téren pavilonok álltak sörpadokkal, és utcabálon táncolhattak élő zenére az emberek. Megkóstoltuk a borokat, hozzá zsíros kenyeret hagymával és frissen sült sós perecet ettünk. Utána visszamentünk a kempingbe, és ahogy ez már lenni szokott, éjfélig beszélgettünk, nevetgéltünk.
Vasárnap egész nap ragyogott a nap, a délutáni pakolásnak mindenki roppant nehezen állt neki. Ahogy mindig, most is voltak olyan szerencsések, akik meghosszabbították a találkozót és maradtak még. Mi, többiek pedig kényelmes ütemben tábort bontottunk és neki indultunk a hosszú útnak. Jó páran egy kis kitérővel jöttünk haza, mert útba ejtettük Szulokot, ahol szeptember 16-18-án rendezvényünk lesz. Letehettük a lakókocsikat, így nem kellett hazavontatni, hamarabb hazaértünk és persze hétvégén hamarabb odaérünk majd, így minél előbb kezdődhet a Szuloki Utótalálkozó, ahova szeretettel várunk mindenkit. 

Nyakáné, Ildikó

I. Balatoni találkozó - Balatonakali, 2005. Augusztus 12-21.

Bár az időjárás nem kedvezett nekünk, a legbátrabbak, 26 egységgel eljöttek Balatonakaliba a Balatontourist Rt. Strand-Holiday kempingjébe. A Balatonban történő fürdésre nem sok alkalom kínálkozott, így bőven jutott idő a szervezett programokra. Persze szükség volt a rugalmasságra, hiszen a honlapunkon előzetesen meghirdetett programok időpontjai az időjárás viszontagságai miatt változtak. Volt minigolf bajnokság, a pályát a kemping vezetője biztosította, a versenyt a Jolsvai Andi nyerte. Záporoztak is a "nem hiába voltál Angliában" című bekiabálások. Nem maradhatott el a jól megszokott petanque verseny, melyet Nagy Bálint nyert. Voltak kerékpáros versenyek; a gyorsaságit - igazi versenyző módjára - az ifjabb Nagy Bálint nyerte, a lassulási versenyen Bartos Tamás volt a bajnok. A kötélhúzó versenyben a Hutai - Bartos család nevével fémjelzett Tizennyolc-kerekűek lazán elhúzták a másik csapatot, de ez nem okozott meglepetést, hiszen évek óta ők tűnnek a legerősebbnek. Asztalitenisz versenyben Visy Dávid győzedelmeskedett. Új programként szerepelt a logo felismerő verseny, ami nem kis fejtörést okozott a résztvevőinek. Talán csak a Visy család volt a kivétel, hiszen ők ismerték fel a legtöbb logot, amiről az adott termék jut eszünkbe. A babgulyásfőző verseny remekeit 6 fős zsűri bírálta el. A legfinomabb a Hutai család által főzött bográcsban volt. Ez a találkozó a Visy családé volt, taroltak, a kemping totót is ők nyerték meg. 
A zsűri döntése után jó hangulatban, összetolt asztalok mellett közös vacsoraként együtt fogyasztottuk el a babgulyás remekeket. Megtisztelt bennünket jelenlétével a kemping vezetője, Huszár Róbert úr is, aki vacsora után néhány szóban vázolta a Balatontourist Rt. elképzeléseit a jövőre vonatkozóan. 
Akár horgászversenyt is rendezhettünk volna, mert annyi, de annyi halat fogtak a tagjaink, hogy a végén már szinte kín volt megenni, bármilyen formában is. Közös baráti társaságokban ettünk a halászlét, a roston sült, paprikás lisztben sütött, tárcsán sütött halat, aztán már csak hazahozatalra fagyasztottuk a halakat szűkösebb napokra. Markó Istvánné, Marika meg is kapta a legügyesebb halpucolónak járó oklevelet, hozzá pedig egy minikukát, hogy legyen hova pakolnia a pikkelyeket. 
A sportosabbak részt vettek a 38 km-es kerékpártúrán. A balatoni kerékpárúton közösen elbicikliztünk Balatonudvardiba, ahol megtekintettük a szív alakú sírköveket, onnan Balatonfüredre, ahol megnéztük a város nevezetességeit, megkóstoltuk a borhetek finomságait a Tagore sétányon. 
Több helyre kirándultunk is. Voltunk Veszprémben a királynék városában, Tapolcán a Tavas barlangban, Badacsonyban a Kisfaludy házban, no és persze a bor utcában, Dörgicsén a templomromoknál, Nagyvázsonyban a várban, és Hegyestűn, ahol gyönyörű kilátóhely van, panoráma rajzzal, fémkarcolatban. Meleg vizes fürdésre néhányan még Kehidakustányba is ellátogattunk
Külön élmény volt Balatonakali határában a sárkányrepülés, amelyet Buzády Gyuri jóvoltából a Baranyai Camping Club tagjai jelentős kedvezménnyel vehettek igénybe. A bátrak repültek, a gyávábbak a földről szurkoltak. Új élményt nyújtottak a veszprémi közlekedési rendőrök is, akik egy bemutató keretében a kempingben "leitattak" bennünket, majd egy közömbösítő ital segítségével bizonyították, szondáztatással igazolva, nem kell ittasan volán mögé ülnie senkinek.
Az animátorok sem tétlenkedtek, a gyerekek napi háromszori közös programokon vehettek részt, izgulhattak a bohócért, rohantak a rókavadászaton, origamiztak, gyümölcscserével ügyeskedtek, rajzoltak, vágtak, hajtogattak, agyagoztak, festettek, s még sok-sok mindent oldottak meg együtt, vagy önállóan, ami csak érdekelte őket.
Evés nélkül nem élet az élet. Jól sikerült a zsíros kenyér party is, úgy ettük az elkészített zsíros kenyereket a hagymával, mintha ilyen finomsághoz sosem juthatnánk hozzá. 
Szombat este kiosztottuk az okleveleket és a díjakat a győzteseknek, utána pedig tombolát húztunk. Köszönet a tagoknak és a kemping vezetőjének a felajánlásokért. A sok nyereményből mindenkinek jutott, csak azok nem nyertek, akiknek esetleg nem volt tombolájuk. 
A találkozó jól összehozta a társaságot, és ismét 10 fővel bővült a taglétszámunk. Jutott idő az elmúlt találkozón készített képek, videofelvételek nézegetésére, és a jövő tervezgetésére is. Egy kis társaság (12 fővel) a szélben összefogva, egy emberként telepített sátrat, kapaszkodott a feszítő kötelekbe, éreztetve az együvé tartozást.
A találkozón tagjaink ötlete alapján egy jópofa persely tátongott eleinte üresen később az "adományok" révén lassan gyarapodva. Akinek volt kedve "adakozni" beledobta az adományt, hogy ezzel is növeljük a Baranyai Camping Club bevételeit. A kezdeményezés sikeresnek mondható, a jövőben ez gyakorlat lesz. 
Azt hiszem, büszke lehet az, aki ennek a baráti társaságnak a tagja, mert ilyen klassz emberek nem teremnek minden bokor alatt. Voltak olyan családok is, akik nem tudtak több napra lejönni, de a társaság kedvéért leruccantak, és meglátogattak bennünket. Természetesen mindenkinek nagyon örültünk. 
Összegezve: aki jól akarta magát érezni, az jól érezte magát, és szerencsére sokan akartuk jól érezni magunkat. 

Nyakáné, Ildikó

I. Adriai találkozó - Biograd, 2005. Június 25 - Július 2.

Maroknyi, de annál lelkesebb csapatunk - 9 család - Biogradban a Soline*** kempingben nyaralt. A találkozó 2005.06.25 - 2005.07.02-ig volt meghirdetve, de volt aki előbb érkezett, volt aki később távozott, és olyan család is volt, aki a Novalján megrendezett Adria Rally találkozóról a találkozó befejezése után áttelepült, így 10 család élvezhette a tengert, a napsütést a Baranyai Camping Club rendezvényén, a Soline*** kempingben. Ebből 1 család sátorral vágott a nagy útnak, dicséret érte.
A kemping 800 méterre, vagyis 10 perc sétára van a várostól, gyönyörű kiépített sétány mutatja az utat. A sétányt vendéglátóhelyek szegélyezik. Kiváló helyre sikerült telepednünk. A tenger kb. 50 méterre volt, minden pillanatban láthattuk. "A" zónának nevezték ezt a területet, így felemelt árak voltak, de a FI.C.C. kártyánkra 5% kedvezményt kaptunk. 2 felnőtt személyi díja, autó, lakókocsi idegenforgalmi adó naponta 151 HRK-ba került. Ha ezt átszámítjuk, nem éri el a napi 5.500 Ft-ot. A vizesblokk korszerű volt, gyakran takarították alig 40 méterre volt tőlünk. A kempingben van étterem, zöldséges stand, rengeteg vendéglátóhely, bolt. A nyelv nem okozott gondot, angolul és németül kommunikáltunk.
Az út 8,5 órát tartott. Barcsnál léptük át a határt, Kutináig ledöcögtünk, aztán autópálya egészen Benkovacig. Az autópályát június 25-én adták át (a magyarországi gyakorlattal ellentétben előbb, mint ígérték, hiszen csak július 1-ére vártuk), így a szerencsésebbek már odafelé igénybe vehették, a korán érkezőket bizony elterelték, de mindenki odaért. Kutina és Benkovac között az autópálya használatáért a lakókocsival 220 HRK-t kellett fizetni, de mindenféleképpen megérte.
Mivel sok család jár rendszeresen Horvátországba, és ismeri a nevezetességeket csoportonként kirándultunk.
Megnéztük Biogradot: Biograd na moru, egy szép fekvésű városka, a varázslatos Kornati szigetcsoporttal átellenben. A legenda szerint a Kornati szigeteket a tenger szépségének ihletése nyomán teremtették az istenek - amely minden bizonnyal érvényes Biogradra is. Számos értékes műemléket őrző kisváros évszázadokon át a horvát királyok koronázóvárosa volt, de magyar vonatkozása is van, hiszen itt koronázták Könyves Kálmánt horvát királlyá. Ne felejtsük el, hogy itt ettük a legfinomabb fagyit is. (5 HRK/ gombóc)
Kirándultunk Zadarba: 3,5 órás sétával bebarangoltuk az óvárost, gyönyörű. Kiváló útikönyvünk volt, így mindent meg tudtunk nézni és a műemlékek történetét is megismerhettük. A zadari Szent Donát-templom és a Szent Anasztázia-székesegyház harangtornya látványa felejthetetlen élményt nyújtott.
Zadar leghíresebb templomát Donát püspök építette a 800-as évek elején. A 27 méter magas bizánci stílusú rotunda a horvát preromán építészet legszebb emléke, építéséhez római kövek garmadáját használták fel. Mellette van a Szent Anasztázia-székesegyház szentélye és tornya. A tornyot sokan Dalmácia legszebb ilyen emlékének tartják. Valójában azonban a középkorban csak az alapokig tudták megépíteni, a befejezésére egy Jackson nevű angol mérnök tervei szerint csak a 1892-ben került sor.
Nem hagytuk ki Trogírt sem: Trogírt Dalmácia gyöngyszemeként tartják számon, Horvátország ékszerdobozának nevezik. Egy kis hídon lehet bejutni az óvárosba, aminek fantasztikus hangulata van. Szinte minden épületnek története van. Az óvárosi sétát a városháza felé kezdtük. Megnéztük 700 éve álló városi loggia-t (nyitott bírósági ítélkező hely), a Szent Lőrinc katedrálist, amely 1213-ban épített - később gótikus és reneszánsz elemekkel is kiegészített - három hajós templom Dalmácia legszebb román stílusú egyházi műemléke.
Betértünk Primostenbe is: A hajdani kis szigetet, Primosten halászfaluval mostanra lakói egy keskeny földnyelvvel a szárazföldhöz kötötték, így az egybeolvadt vele. Hangulatos középkori városka. Temploma a fénypontja és megkapó házacskái teszik varázslatossá.
A bátrabbak egészen Splitig elmerészkedtek: Split a világörökség része, a hetvenes évektől az UNESCO védnöksége alatt áll. A római eredetű város legfőbb nevezetessége Diocletianus hatalmas, több mint 3 hektár területet elfoglaló palotája. A legbátrabbak pedig felmentek a Szent Dujmo székesegyház 93 méter magas tornyába is, hogy megcsodálhassák a panorámát.
Természetesen nem maradhatott ki a KRKA Nemzeti Park sem, amely csodálatos természeti környezetben, a Krka folyó deltájában terül el. Látványosságai a folyó hegyekből lezúdulása során kialakult vízesések, melyek nemcsak hogy szépek és vonzóak, de azt az élményt is kínálják nekünk, hogy a tenger közvetlen közelében édesvízben fürödhetünk. Meg is tettük.
Amikor nem kirándultunk akkor a kempingben múlattuk az időt. Fürödtünk, pihentünk, ittunk, ettünk. Még autószerelés is belefért az időbe.
Minden napra jutott valami finomság: a Rózsa lángost, Gyöngyi palacsintát sütött mindenkinek. Ettünk tengeri halat, Giziék csevapcsicsát, pljeskavicát készítettek a hagyományos hagymás köretekkel a társaságnak. Bográcsoztunk is, palócleves volt a menü. Volt, aki az otthon előkészített ételt főzte, sütötte.
Jókat beszélgettünk, örültünk a bennünket meglátogató Markó családnak, akik épp jókor érkeztek, még belefértek a közös ebédbe.
A találkozó a nyugalom jegyében telt. Közösségi életet is éltünk, de mindenkinek jutott ideje magára és a családjára is.
Jól éreztük magunkat, igazi kikapcsolódás volt. Az időjárás is a kegyeibe fogadta csapatunkat, kitartott, amíg ott voltunk. A levegő meleg 34 Celsius fok, a tengervíz kellemes 23 Celsius fokos volt. Viszont, amikor eljöttünk, az idő is elszomorodott. A haza utat mindenki sikeresen átvészelte, élményekkel telve értünk haza. 

Nyakáné, Ildikó

Hétvégi Találkozó Szulokon, 2005. Május 27-29.

Május utolsó hétvégéjén a Baranyai Camping Club Szulokban volt a Thermál kempingben. Ahogy eddig is, mindig is, most is jól éreztük magunkat. Van, aki nem érti miért szeretünk odajárni, de ők valószínűleg még nem voltak velünk ebben a kempingben.
20 egység települt le, és voltak családok, akik csak egy napra ugrottak le, hogy a barátaikkal lehessenek. Ebben a kempingben minden olyan családias, így ez alkalommal úgy érzem, rendhagyó módon nevesíthetem a dolgot : nagyon örültünk a Szabadi családnak, akik itt léptek be tagjaink sorába, és Varga Feriéknek, akik az MCCC Baranya Megyei Szervezetének tagjai, és aktív résztvevők voltak.
Pénteken az elkerülhetetlen letelepülés után – sőt, közben, ahogy ez már lenni szokott-, megkezdődtek az ugratásoktól sem mentes baráti beszélgetések, utána pedig a fürdés.
Este összegyűlt a társaság java és mint a moziban: néztünk. Az augusztusi találkozónk helyszíne Balatonakali: Strand-Holiday camping lesz, így projektor segítségével kempinges szemel készített fényképeket vetítettünk a vizesblokkról, a büfésorról, az elfoglalható helyekről, a partszakaszról, a sportolási lehetőségekről...
Ezután megnéztük az idei rendezvényeink fényképeit: Bál, Malomvölgy, Nagyatád, így akik ott voltak felidézhették a történteket, akik pedig nem voltak, megnézték miből maradtak ki.
Gondolva azokra a tagjainkra, akiknek esetleg nincs számítógépes hozzáférhetőségük, szemezgettünk a Kovács Gábor által készített CD anyagából is.
Éjfél utánig tartó beszélgetések után mindenki aludni tért, de a frissebbek már hajnalok hajnalán a medencében üldögéltek. Délelőtt néhányan bementünk Barcsra a piacra, ami ez alkalommal csalódást okozott.
Este szintén moziztunk: 4 hét múlva felkerekedünk és Horvátországban, Biográdban verünk tábort. Miután alig várjuk, hogy ott legyünk, nem volt más hátra, minthogy megnézzük azt a DVD-t, amit a SOLINE*** kempingtől kértünk, melyen bemutatják a várost, a kempinget, a szállodákat. Megbeszéltük az utazással kapcsolatos részleteket, majd játszottunk.
A játék neve: AKÁR TETSZIK, AKÁR NEM A TIED!! Minden igazi kempinges (akár évek óta is) hordoz magával olyan dolgokat, amikre abszolúte semmi szüksége, mondhatni felesleges, adott esetben utálatos. Hát ezekkel ajándékoztuk meg egymást. Az összes egység nevét beletettük egy-egy bögrébe. Az egyikbõl kihúztuk, a felajánló nevét, aki kiállt középre, és elmondta miért akar megszabadulni a tárgytól, majd kihúzta annak a nevét, aki kénytelen elfogadni az ajándékot. Azt elmondhatom, hogy senkinek nem okozott gondot a felajánlás. Az ajándékozók utánozhatatlan ötletességgel találták ki, hogy mit sózzanak rá a társaikra. Volt ott minden: bajai találkozón fődíjként megnyert piros bugyogó, használhatatlan poháralátét, kenyeres kosár, ronda baseballsapka, ősrégi jelvények, életlen uborkagyalu, rózsaszínflitteres fürdőruha, stb. A játék után jókedvű éjjeli fürdőzés következett.
De eljött a reggel és vele a reggeli. Közös reggelire volt hivatalos a társaság. A menü 1 kg szalonnából, 1 kg hagymából, 4 csomag zöldhagymából és 215 tojásból készült rántotta volt. Vágtuk, szeltük, feltörtük, vertük, kevertük, sütöttük…. és elkészült. Mindenki hozta az asztalát, székét és 9 óra 5 perckor megkezdődött a REGGELI! Ezzel felállítottuk a BARANYAI CAMPING CLUB saját Guinness rekordját tojásrántotta kategóriában. Nehezen mozdultunk a jóllakottságtól, de végül sikerült.
Délután lassan elkezdtük a táborbontást, és csak egy boldog egység hosszabbíthatta meg a pihenését, a többi pedig hazavontatta magát…. És várjuk, csak várjuk a következő alkalmat, amikor újra kempingezhetünk. 

Nyakáné, Ildikó

Nagyatádi Találkozó, 2005. Május 13-16.

A Baranyai Camping Club 2005. május 13-16-ig tartotta a pünkösdi évadnyitó találkozóját Nagyatádon a Castrum Thermal Kempingjében. A jól sikerült találkozón 39 egység vett részt. Örömmel tapasztaltuk, hogy más szervezet tagjai is eljöttek a rendezvényre, hiszen következetesen és kitartóan hiszünk a nyitottságban. Külön örömet jelentett, hogy azon társaink közül, akik elfoglaltságuk miatt nem tudtak több napra eljönni, meglátogattak bennünket, és ha csak egy-egy napot is, de velünk töltöttek. Így a 97 fős letelepült résztvevő mellett 131 főre duzzadt a létszám. 
A hétvége a pihenés jegyében telt, ezért egy kis változatosságként minden nap 20 perc vizitorna a termálvízben szakember irányítása mellett!! Óriási sikere volt. A találkozó résztvevői érkezésükkor Meglepetés kártyát kaptak a szervezőktől, azzal, hogy vasárnap este mindenki hozza magával az esti programra. Volt kíváncsiskodás, de hiába. A meglepetés az meglepetés. Szombat este ünnepélyes keretek között Nyaka László a BCC elnöke megnyitotta a találkozót, Dr. Réfi Antal a Castrum Rt. vezérigazgatója pedig kifejezte örömét, hogy ennyien eljöttünk, együttműködésről biztosította a tagságot és vázolta a Castrum Rt. terveit. Ezután felavattuk a Baranyai Camping Club zászlaját, majd zenés vacsoraesttel is megünnepeltük azt, hogy újra kempingezhetünk. A finom marhalábszárból készült vacsorát régi, jó barátunk Hujber Jenő, a kemping vezetője főzte nekünk. Az élőzenés mulatság késő estig tartott, nehezen oszlott fel a társaság, de gondolva a másnapra végül mindenki aludni tért. Vasárnap - Pünkösd lévén - Pünkösdi királyt választottunk. A győztes a telitalálatos kempingtotó kitöltője lett, aki eleget téve királyi feladatainak általános derű közepette paripán lovagolt, majd méltóságteljesen ült tábori trónján fején a koronával, kezében a jogarral és az almával hallgatva a kizárólag neki írt verset. 

PÜNKÖSDI KIRÁLYSÁG

KIRÁLYUNK!

Éreztük, hogy Te leszel a hős dalia,
Kempingtalálkozónknak felséges ura.
Láttuk bátorságod - diadalod sorát,
Ahogy táncoltattad vad lovadnak farát. 

Helyt álltál vitézül, ha esett, ha derült,
Míg a korona méltán, a fejedre került.
Elibéd járulva kérjük áldásodat, 
Napnyugtáig kérheted királyi jussodat.

Kívánságod parancs, jó Urunk meglátod,
S ha egy széplány csókját megkívánod,
Főleg, ha megkapod- akkor nagyon vigyázz,
Hogy boldogságodat ne kövesse gyász!

Mert ha ez Nejed számára kiderül,
Fejedre a korona mellett, 
Egy nagy púp is kerül.

Légy tehát bölcs és mértéktartó,
Így nevedet feljegyzi és megőrzi örökre -
Néped, és ez a PÜNKÖSDI KEMPINGTALÁLKOZÓ!

Utána kisorsoltuk a kempingek, panziók felajánlásait a nyertesek nagy örömére, majd jöhetett a meglepetés: mivel sokan ötödször voltunk a kempingben, nyitótalálkozón, egy 5 számú gyertyával ellátott hatalmas csokoládétorta 108 szeletén osztozott a társaság. A hétfői táborbontás (a számlarendezés nehéz terhével) délutánra tolódott, bár néhányan úgy döntöttek meghosszabbítják a pihenést, és maradnak. 
Mint minden rendezvényünkön, ezen a találkozón is örülhettünk új belépőknek, akik közénk akarnak tartozni. Nem tagjaink kérdezték, de elismerésnek tekintjük az alábbi kérdést is: "Hova megy legközelebb ez a csapat? Mert mi is veletek megyünk." 

Nyaka Ildikó

Nyílt nap a Malomvölgyi tónál

A Baranyai Camping Club 2005. április 30-án négysikerű nyílt napot tartott a Pécs mellett lévő kirándulóközpontban, Malomvölgyben. Az egyesület célja, az volt, hogy továbbra is népszerűsítse a kempingezést, mint a pihenés és kikapcsolódás egyik formáját, segítséget nyújtson kempingezési kérdésekben, s lehetőséget biztosítson katalógusokon, prospektusokon keresztül a kempingezni szándékozóknak a kempingezési célpontok kiválasztásában. A tagoknak lehetősége nyílt horgászásra, a gyerekeket várták a fa játszóterek, a sportpályák, kerékpárutak. A kiépített tűzrakó helyeken ebédre több bográcsban finom babgulyások sora főtt, a vacsorára tábortűzön sütött szalonna enyhítette az éhséget. A rendezvényen több érdeklődő döntött úgy, hogy belép Baranyai Camping Club tagjainak sorába, egyben jelezték részvételüket a következő rendezvényünkre.   

Kempingbál

Jó hangulat, gazdag nyeremények, elégedett résztvevők. Ez jellemezte a klub első rendezvényét, mely a bál volt. A szokásos helyen, a pécsi Delta Étteremben tartottuk meg február 12-e 19 órától másnap hajnali 3 óráig. A három menüből választható vacsora, desszert és kávé elfogyasztása után a két főből álló zenekar nagyon jó talpalávalót szolgáltatott, nagyon jól játszottak, így a lehetőség teljes mértékben adott volt a jókedvre, táncra. Éjfél előtt tombolasorsolás következett, melyen a tárgynyeremények mellett értékes szolgáltatások igénybevételére, kedvezményes nyaralásokra jogosító nyeremények is gazdára találtak. Hajnali 3 órára azonban mindenkit lassan-lassan "legyűrt" a fáradtság és fáradtan, izomlázzal (és esetleg enyhe fejzúgással) küszködve hazament pihenni. 

BCC Közgyűlés - 2005. Január 21.

Január 21-én, 17.30 órakor megtartottuk közgyűlésünket, melyen 48 fő vett részt. Az elnök úr 2004. évi beszámolója után ismertette a klub 2005. évi programtervezetét, pénzügyi költségvetését, és a ránk váró feladatokat. Megszavaztuk, hogy az augusztusi találkozó helyszíne Balatonakali lesz. A résztvevők feltehették kérdéseiket, érdeklődhettek programjaink iránt. Majd kötetlen beszélgetésre került sor.