KORÁBBI ÉVEK BESZÁMOLÓI

IV. Harkányi Őszi Találkozó - 2002. Október 19-23.

Az idén is október 19 és 23 között tartottuk a Harkányi Őszi Találkozót. Ez már a negyedik ilyen összejövetel volt. A helyhatósági választások beleszóltak a számításainkba, hiszen azt október 20-ára tették, de sokan ennek ellenére ismét ellátogattak Harkányba. A korábbi évekhez hasonlóan idén is a programok között autós, hajós kirándulás, buszos bortúra és természetesen fürdőzés szerepelt.

XX. Vízparti Találkozó, Baja - 2002. Augusztus 8-20.

XX. Jubileumi kempingtalálkozó és vizitábor Baján az újonnan résztvevő szeméből. A Bajai Sugovica kempingbe augusztus 8-án érkeztem a családommal és a barátaimmal. Eddig csak Balatonon kempingeztem, de barátaim rábeszélésére eljöttünk Bajára. Ezen a napon lettem a Camping és Caravanning Club Baranya Megyei Szervezetének tagja.

A kemping elsőre megnyerte tetszésemet, nem túl nagy, de éppen ezért számomra barátságos volt. Az emberek közvetlenek, barátságosak, segítőkészek voltak, mintha már évek óta ismernénk egymást. Az időjárás nem volt kegyes velünk, minden nap esett az eső, unatkozni mégsem lehetett, a számtalan program közül mindenki talált számára megfelelőt. A megnyitó szombaton kezdődött, a szervezők magas szintű felkészültségét véltem felfedezni, ahogy tájékoztattak bennünket a tíz napos találkozó minden egyes programjáról apró részletességgel. Nagyon örültem, hogy a gyerekeknek is számtalan játékos versenyt bonyolítottak le, mert nekem is van egy kislányom. Mindjárt az elsők között részt is vett a gyermek rajzversenyben, ahol második helyezést ért el. Nagyon örült a sikerének és annak is, hogy a rajzokat a társalgóban kiállították. Aztán következett a gyerek kerékpár ügyességi verseny, ami elég nehéz volt, így felnőttként megítélve, de mikor láttam a gyerekek hogy küzdik le az akadályokat, rájöttem ez csak nekem tűnt olyan nehéznek. Az öttusa bajnokságot barátnőm szervezte és vezette le, így élesben részese lehettem a gyerekek felhőtlen örömének és játszani akarásának. Öt fordulót kellett korcsoportonként rendezni, mert annyi gyermek jelentkezett a játékra. Volt ott csoki evés késsel, villával, egy lábon szökdelés, szörpivás szívószállal, vízmerés kanállal. A játékok csúcsa a számháború volt, szerintem ez vitte el a pálmát, messziről lehetett hallani a gyerekek nevetését, kiabálását.
Ezzel egy időben a fáradhatatlan szervezők vezették a felnőtt programokat. A hangos bemondóval jártak körbe a kempingben és mondták be a kezdődő versenyeket. Sajnos sokszor az időjárás közbeszólt és változtak a programok, de ezt mindig igyekeztek helyettesíteni mással. Volt ping-pong verseny, petanque, lábtenisz, kajak, teke és családi úszóverseny. A sok eső hatására a Sugovica vizéhez levezető lépcső napról napra fogyott, elöntötte a folyó. Mi minden reggel izgatottan mentünk a partra számolni, hogy vajon hány centit emelkedett a vízszint. A kempingben azért az élet nem állt meg. A kerékpár túrát a betervezett 30 km helyett 11 km-re kellett szűkíteni az áradás miatt. Ennek ellenére jól sikerült, 79 bicikli indult útnak, és hiába mentem a végén zárásként autóval, senkit nem kellett felvennem amiatt, hogy elfáradt. A túra végén mindenkit várt a lángos és a finom rétes, aki akart, lehetősége volt 1 órás hajókirándulásra a Dunán.
Két program közötti szabadidőnkben rengeteget bicikliztünk. Csodálatos volt a sziget és a város. A nagy múlttal rendelkező mezőváros megőrizte a régi varázsát. A Béke tér arculata a sok száz év alatt mit sem kopott, kiállta az idők próbáját. A kempingben szabadidőnket társaink más úti élményei meghallgatásával is töltöttük. A legérdekesebb Halmos Géza kerékpáros világjáró diafilm-vetítéssel egybekötött úti beszámolója lett. Dél-Amerikában tett kerékpáros túrájáról mesélt. Nem túlzok, ha azt mondom, hogy csodálatos volt és eddig azt hittem, ilyen csak a mesében van.

Egyik délután a baráti társasággal lecsófőző versenyt rendeztünk. Töménytelen paprikamennyiségből bográcsban jó csípős lecsót főztünk, persze a miénk lett a legjobb. A jó lecsóra jól esett a sütemény, hála a klubtársunknak, aki gondoskodott arról, hogy nyaraláskor ne fogyókúrázzunk, mert szinte minden nap a város legfinomabb süteményeit hordta be a kempingbe.
Időközben egyre veszélyesebb lett a Sugovica folyó vízszintjének emelkedése. Emiatt sajnos előrébb kellett hozni az utolsó programokat, mert veszélyeztette a Petőfi szigetet, ahol mi voltunk. Újból izgatottan kezdtük számolni a vízből még kilátszó lépcsőfokokat. Már csak 17, már csak 13, 12, .....
A szervezők kihirdették, a hangosbemondón,hogy 18-án déli 12 óráig el kell hagyni a szigetet, árvíz miatt bezárják, és a programok változnak: 16-án kirándulás Kecelre a hadtörténeti múzeumba, a gemenci kirándulás kisvasúttal elmarad, a záróműsor l6-án este lesz,az eredményhirdetés és a tombola l7-én délelőtt. És úgy is lett.
A keceli múzeum gyönyörű volt, talán, ha nem vagyok Baján, sosem jutok el a kiállításra. Eljött az utolsó este. Egy hatalmas felfújt gumibelsőre 2O mécsest körberaktak, olyan volt, mint egy óriási szülinapi torta. Az is volt, szülinap, a 2O-ik. A klubtagok megköszönték a vezetőségnek a sok éves fáradhatatlan, kitartó munkájukat, kreativitásukat, majd finom borral koccintottunk mindenki egészségére és megszavaztuk, hogy ezután is megrendezésre kerüljön a bajai kempingtalálkozó.
Az est záróakkordja a csodálatos Sugovica feletti tűzijáték volt. A különböző kis baráti körök még késő estig sátraik előtt beszélgettek, iszogattak, élménybeszámolókat tartottak. Másnap, az utolsó napon délelőtt kiosztották a csodálatos okleveleket és díjakat a versenyben helyezést elért gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt, majd a várva várt tombolahúzás következett igen praktikus és értékes ajándékokkal. Én meglepetésemre három tombolán is nyertem, pedig nem igazán szoktam szerencsés lenni. Ezután következett a legszomorúbb dolog: az árvíz miatt 3 nappal előbb haza kellett menni..
Most utólag, amikor írom ezeket a sorokat, már rég itthon vagyok és nagyon jó érzéssel gondolok vissza a bajai napokra, és már tudom, hogy rossz időben is lehet jól nyaralni. Úgy gondolom, hogy szerencsés vagyok, mert ehhez a klubhoz tartozhatok. A családommal együtt nagyon jól éreztük magunkat. Köszönjük a lehetőséget, hogy veletek lehettünk, remélem szeptemberben találkozunk Szulokon.

Bucsekné Bodzay Tímea

II. Harkányi Őszi Találkozó - 2000. Október 19-23.

Október 19 és 23 között tartottuk - immáron már a második alkalommal - a Harkányi Őszi Találkozót. A remek őszi idő remek hangulatot is teremtett a fürdőzni, kikapcsolódni vágyó, mintegy 40 egységnek, valamint a Dráva Szálló 40 szobájában (!) megszállóknak. A programok között autós, hajós kirándulás, buszos bortúra és természetesen fürdőzés tartozott. A bortúra több mint 80 résztvevője igazán jól érezhette magát Blum József villánykövesdi borosgazda pincéjében, hiszen az alaphangulatot meghozó nedűkben nem volt hiány!

Baranya megyei Évadzáró Találkozó - Szulok, 2000. Szeptember 8-10.

Szarvasbőgés - Barátkozó - Találkozó

Az még hagyján, hogy tavasszal nem lehet tudni - milyen idő lesz a szeptemberre tervezett "zárótalálkozón".
De, - hogy még egy héttel, sőt három nappal indulás előtt is ugyancsak hiszékeny embernek számított, aki hitt a jövendőmondó Pártai Luciának, vagy Aigner Szilárdnak. Ők ugyanis váltig állították,(az esőzésben is) hogy szép idő lesz! Indulás előtt, csütörtökön délután nem látszott a városból még a TV tornya sem. Mondta is az asszony:  "Nem megyünk mi sehova!" Még az a szerencse, hogy nálunk mindig nekem van igazam!!! - Meg Luciának. Szerencsémre.
    Péntekre kisütött, ragyogott, mintha tudta volna, hogy szép terveket kell szolgálnia. Ismertük a járást Szulok felé, hiszen tavalyi kellemes emlékek mutatták az utat, délre oda is érkeztünk. Tavaly óta nem változott itt semmi, mintha tegnap mentünk volna haza. Él a "kocsma", tiszta a vizesblokk, a víz is kitűnő. Ölelkezés a régiekkel, bemutatkozás az újaknak, máris hallatszik a kocsitologatók bölcs- tanácsadó szolgálata. Elhelyezkedtünk. Körös-körül németek-osztrákok, odébb egy svájci egység. A helyfoglalást a somogyiak és a komlóiak, jól szervezték. Előbbiek egy csoportot, míg utóbbiak két utcát alkotva kerültek egymáshoz barátkozásra is alkalmas közelségre. Már főtt a kollektív komlói kakaspörkölt. Az illata közös gondolatokat ébresztett még a sor végén lakókban is. Estére összeállt a pécsiek létszáma is. Igaz az "összeállás" már csak lélekben sikerült. Régiekkel élménycsere, - koccintás, újakkal ismerkedés-koccintás, a hangulat egyre csak emelkedett. Estére mindenki örült, hogy mégis elindult. Különösen akkor, mikor egy rendezői tájékoztatóból megtudtuk, hogy lesz játékos program is, de a tetszés-szerinti evés-ivás-fürdés után még zenés-táncos mulatság is vár ránk.
    Szombaton mindenki frissen, jókedvvel kívánta a "Pálinkás jó reggelt!", ezt még én sem úsztam meg! Voltak többen is akik éjszaka a közeli erdő zenéjében, a szarvasbőgésben gyönyörködhettek. Szinte hihetetlen, hogy a faluhoz, emberhez ily közel?! Délutánra összeverődtek a játékosok nagyot küzdöttek, estére meg is kapták jutalmukat, díjaikat.
     Nagyméretűre és finomra készített vacsora, után megjött a Mecseknádasdi zenekar. Fülbemászó muzsika, fergeteges ritmusok, el is kezdődött a tánc. Nem is maradt ott ülve senki sem. Még a németek is otthon érezték magukat! A hangulat ekkor is egyre magasabbra emelkedett, a csúcspontján véget is ért, - a nap. Nem is akárhogyan! A"trombita-párbaj", amit a zenekar produkált, méltó befejezése volt - már másnap - a pénteki napnak.
     Csendes vasárnap délelőtt. Jó meleg fürdő, csendes beszélgetések, az elmúlt napok és az egész évad értékelése, a kellemes és kellemetlen élmények csokrozása talán a jövő körvonalazása az, amit ilyenkor kell csinálni. Közben sokszor említették a gyönyörű időt, ami mellénk szegődött. Én csak azt nem tudtam megérteni, hogy a szervezők (Kovács Pali, Nyaka Laci, Farkas Nándi, akik dicséretes munkáját most is köszönjük) már a tavasszal honnan tudták, hogy ekkor ilyen idő lesz? Vagy talán ezt is ŐK intézték? Akkor még egy PACSI nekik.

Buzády György

XVIII. Vízparti Találkozó Baján - 2000. Augusztus 11-20.

Úgy gondolom, hogy a Bajai Találkozót már nem is kell bemutatnom, hiszen idén már a 18. alkalommal került megrendezésre az egy hetes, programokban gazdag, élményekkel teli tábor. A már összeszokott "bajai csapaton" kívül természetesen - és nagy örömünkre - köszönthettünk új arcokat, családokat is! Az időjárásra semmiféle panasz sem lehet, hiszen nap mint nap verőfényes napsütéssel, hőséggel ajándékozott meg minket, melyet a hűvös medencében illetve hideg sörökkel lehetett enyhíteni. A programok a korábbi évekhez hasonlóak voltak, hiszen a Bajai Tábornak ez adja meg az "alaphangulatát". A különböző versenyek, játékos megmérettetések, kajaktúrák, fürdőzések számtalan - mozgást szerető - kempingező társat vonzott. A sűrű programok és a jó idő közepette hamar elröppent az egy hét és pillanatok alatt a záróünnepségen találtuk magunkat. Aki ott volt igazán jól érezhette magát - de ezt leginkább a visszatérők igazolhatják!

Évadnyitó Találkozó Dávodon - 2000. Május 19-21.

A 2000. évben is Dávodon kezdtük a szezont. Sajnos az idő nem igazán volt kegyes azokhoz, akik jelenlétükkel megtisztelték a találkozót, pedig az ország minden zegéből-zúgából érkeztek. A kemping tulajdonosváltása miatt voltak kisebb zökkenők, de reméljük, hogy ezt csak mi szervezők éreztük igazán.  Szombaton játékos vetélkedőket, kötélhúzóversenyt, gyerek versenyeket szerveztünk. Este pedig egy közös zenés vacsorán vehettünk részt. (Sajnos, az esős időnek köszönhetően talpig szabadidőruhában.) Vasárnapra azért kiderült az idő és fürdőzni is lehetett. A medencében pedig ki-ki elmondhatta, hogy hová is tervezi a nyaralását a szezonban. 
Reméljük, hogy a nyári folytatás még kellemesebb időt hozott!

Évadnyitó Találkozó, Dávod - 1999. Május 21-24.

Kellemes hétvégi programnak ígérkezett a pünkösdi hétvégén (május 21-24) megrendezett Baranya Megyei Évadnyitó Találkozó. A határszéli kis faluba 57 egységnyi, mintegy 200-230 főnyi, az idei kempingszezont megkezdő család vett részt, a régió minden területéről. A hétvégéhez és a megrendezésre kerülő programokhoz az idő is kegyes volt, így mindenki jól érezhette magát. A pihenés mellett természetesen nem maradhattak el a már-már hagyományossá vált programok, játékok sem! Volt gyerek öttusa, strandröplabda, petanque és kötélhúzó viadal, szombat este pedig Sobri Jóska, Magyarország Örökös Halfőzőbajnoka látta vendégül a "hallére" éhes nagyérdeműt. A zenés vacsora után a sportbarátok a TV segítségével Kokónak szurkolhattak. (Ő sem okozott csalódást!) A sátrak, lakókocsik előtt baráti társaságok gyűltek össze és jó hangulatban, beszélgetéssel, élménybeszámolókkal, nótákkal töltötték az estéket. A kellemes fürdőzések, pihenések alatt gyorsan eltelt a hétvége és a tombolával egybekötött táborzáró már a találkozó végét jelentette, noha a pünkösd hétfőnek köszönhetően még egy napot együtt lehetett a Dávodi Kempingtalálkozón részt vettek "csapata".

Évadzáró Találkozó - 1999. Szeptember 10-12.

A Baranya Megyei Kemping Klub az 1999-es évadot a már jól ismert szuloki Thermál Kempingben zárta. Az eseményre egy gyönyörű napsütéses szeptemberi hétvégén került sor. A résztvevők többsége Komlóról és Pécsről érkezett, de voltak Somogy megyéből is. Leginkább fürdőzéssel, közös beszélgetésekkel, a nyári élmények, barangolások beszámolóival telt a hétvége. Azonban a szombati napon egy kis játékra is sor került. A gyerekek egymás ellen vetélkedhettek, a felnőttek a kötélhúzó bajnokságban vagy a kemping totóban mérhették össze "erejüket". Este zenés-táncos vacsorára volt hivatalos a mintegy 80-90 résztvevő. Az ízletes vacsora után hajnalig tartó fürdőzés és szülinapozás kezdődött. (Ugyanis egyik kempingtársunk 50. születésnapját ünnepelte! Gratulálunk!) A vasárnapi csomagolás és hazamenetel sokaknak az 1999. év kempingszezonjának végét jelentette. Reméljük, hogy a 2000. év is élmény telli nyarat hoz minden kempingezést kedvelő számára!